[UES] Ungari-eesti sõnaraamat


Päring: osas

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, aga serveri koormus ei lubanud laiendatud otsingut.
Leitud 40 artiklit

be∙mesél vmit vkinek udujuttu puhuma, pada ajama; ne akard nekem ezt bemesélni! ära ürita mulle pada ajada!

beszél [beszélt, beszéljen]
1 vkiről/vmiről rääkima, kõnelema; kivel beszélek? kellega ma räägin?; mindenki erről beszél kõik räägivad sellest; (ön) beszél magyarul? kas te räägite ungari keelt?; igazat beszél tõtt rääkima; telefonon beszél telefoniga rääkima; süket füleknek beszél kurtidele kõrvadele rääkima; vki mellett beszél kellegi eest rääkima/kostma; azt beszélik, hogy räägitakse, et; sokat beszélt nekem rólad ta on mulle sinust palju rääkinud; ne beszélj! mis sa räägid!; nem is beszélve arról, hogy rääkimata sellest, et; beszélt nyelv kõnekeelzöldeket beszél lollusi rääkima
2 kõnet pidama; beszél a gyűlésen koosolekul kõnet pidama

dereng [derengett, derengjen]
1 koitma, hahetama; dereng a hajnal hommik koidab
2 ülek koitma, selguma, selgeks saama; kezd már derengeni nekem/előttem mul hakkab juba koitma; hakkan juba aru saama

dirigál [dirigált, dirigáljon]
1 suunama, käsutama; nekem ne dirigáljanak ma ei lase end kamandada
2 muus dirigeerima, juhatama

dukál [dukált, dukáljon]
1 puudutama; ez nekem dukál see kuulub mulle
2 sobima; ez így dukál see käib nii

egál: [egált, egálok]
1 ez nekem egál see on mulle ükskõik
2 egálban vagyunk me oleme tasa

el∙hisz vmit vkinek, vkiről vmit uskuma (jääma); elhiszed (te ezt)? usud sa seda?; nekem elhiheted võid mind uskuda; hidd el, jobb így usu, nii on paremcsak legyen, aki elhiszi see on väga ebatõenäoline

fekszik [feküdtem, feküdt, feküdjön]
1 lamama, lebama; betegen fekszik az ágyban haigena voodis lamama; kényelmesen fekszik mugavalt pikutama
2 vmire/vhová pikali heitma; sõj feküdj! pikali!
3 magama heitma; korán/későn fekszik vara/hilja magama heitma
4 asetsema, asuma, paiknema; a falu Budapesttől délre fekszik küla paikneb Budapestist lõunas
5 kõnek nekem ez a dolog nem fekszik mulle see asi ei istu
6 ülek puhkama; (keegi) on maetud; a Kerepesi temetőben fekszik ta puhkab Kerepesi surnuaial
7 (miski) on investeeritud/paigutatud; a vagyona ingatlanban fekszik tema varandus on paigutatud kinnisvarasse

fel∙ad
1 üles andma/ulatama; add fel nekem azt a kalapácsot ulata mulle see haamer
2 ülek õppida/üles andma; mi van fizikából feladva? mis füüsikas õppida jäi?
3 selga aitama; kabátot felad vkinek/vkire kellelegi mantlit selga aitama
4 posti panema (kirja)
5 relig vkinek feladja az utolsó kenetet viimast võidmist tegema
6 loobuma, alla andma; feladja az álláspontját loobub oma seisukohast; feladja a játékot mängus alistuma; feladja a harcot võitluses alla andma
7 vkit (kedagi) üles andma (politseis)
8 sp tõstma (võrkpallis)

fel∙mond
1 peast ütlema/lugema; verset felmond luuletust peast lugema
2 vmit jur lõpetama, tühistama; felmondja a szerződést lepingut lõpetama/tühistama
3 üles ütlema; elsejével felmondtak (nekem) mulle öeldi (töökoht/üürileping) üles alates esimesest kuupäevast; felmondtam a cégnél ütlesin firmas koha üles
4 ülek üles ütlema, katki minema; a fék felmondta a szolgálatot pidurid ütlesid üles

félre∙tesz
1 kõrvale/eemale panema
2 ülek kõrvale panema; félre tudná nekem tenni ezt a cipőt holnapig? kas te võiksite need kingad mulle homseni kõrvale panna?
3 ülek (raha) kõrvale panema, säästma; egy új kocsira teszünk félre paneme uue auto jaoks raha kõrvale
4 ülek kõrvale jätma, mitte arvestama; félreteszi a büszkeségét surub oma uhkuse alla; minden egyebet félretéve kõike muud kõrvale jättes
5 vkit ülek (kedagi) ametist kõrvaldama

fel∙tűnik
1 (nähtavale) ilmuma; feltűnik a láthatáron silmapiirile ilmuma; a távolban feltűnik egy kastély kauguses ilmub nähtavale loss; feltűnik a színen pildile ilmuma
2 silma torkama; mindenkinek feltűnt a viselkedése tema käitumine torkas kõigile silma; a távolmaradása nem tűnt fel tema eemalejäämine ei torganud silma
3 tunduma, paistma, näima; nekem úgy tűnik fel, mintha.. mulle tundub/paistab/näib, justkui..

hiányzik [hiányoztam, hiányzott, hiányozzon]
1 puuduma; két napot hiányzott az iskolából ta puudus kaks päeva koolist
2 puuduma, puudu olema; az ingről hiányzik két gomb särgil on kaks nööpi puudu
3 vkinek vki/vmi (kellestki/millestki) puudust tundma; nagyon hiányoztál nekem tundsin sinust suurt puudustcsak ez hiányzott! see veel puudus!; hiányzik egy kereke tal kruvid logisevad

hogy∙is∙ne!
1 mitte mingil juhul; add nekem! – hogyisne!! anna mulle! – mitte mingil juhul!
2 muidugi, loomulikult; → hogyne

jár [járt, járjon]
1 käima; bottal jár kepiga käima; gyászban jár leinama; jó helyen járok? kas ma olen õiges kohas?; a kisgyerek már tud járni laps oskab juba kõndida; nyolc felé/körül jár kell käib kaheksa peal; húszas éveinek elején jár ta käib kolmandat kümmet; közel jár a harminchoz ta saab varsti kolmkümmend; őszre jár az idő sügis läheneb; későre jár on juba hilja; járt már ott ta on seal juba käinud/olnud
2 vmibe/vmire käima, külastama; iskolába jár koolis käima; templomba jár kirikus käima; egyetemre jár ülikoolis käima; úszni jár ujumas käima; ha erre/arra jársz kui sa siiakanti/sinnakanti satud
3 juhtuma; én is így jártam minuga juhtus ka nii; szerencsétlenül jár õnnetult minema
4 sõitma, liikuma, käima; a buszok ötpercenként járnak bussid käivad iga viie minuti tagant; villamossal jár trammiga sõitma
5 vkinek/vminek kuuluma; ez a pénz még jár nekem see on veel minu raha; ezért büntetés jár selle eest saab karistada
6 vkivel kõnek kurameerima, käima; Mari most Lacival jár Mari käib nüüd Laciga
7 vmivel (együtt) kaasa tooma; ez azzal jár, hogy.. see toob endaga kaasa selle, et..; vmi bajjal jár miski toob häda kaela
8 töötama, käima, funktsioneerima; az órám jól jár mu kell käib õigesti; tehn üresen jár tühjalt käima; melyik újság jár neked? mis ajaleht sul käib?
9 vmit; járja az erdőt metsas jalutama; járja a várost linna peal kõndima; táncot jár tantsima; jár egyet jalutama; a végét járja ülek suremas olemaez nem járja! nii ei kõlba/lähe!; jól/rosszul jár vmivel milleski läheb hästi/halvasti; pórul jár vmivel millestki ilma jääma; lassan járj, tovább érsz! tasa sõuad, kaugele jõuad!

juttat [juttattam, juttatott, jutasson]
1 vkit/vmit vhova kätte/kohale toimetama; börtönbe juttat vangi panema; eszébe juttat vkinek vmit kellelegi midagi meelde tuletama; hálóba juttatja a labdát palli väravasse saatma; kifejezésre juttat vmit midagi välja ütlema
2 vkinek vmit, vkit vhova (kellelgi midagi) saada aitama; vkit álláshoz juttat kellelgi töökohta saada aitama; vkinek lakást juttat kellelegi korterit eraldama
3 osa saama; nekem is juttatott a nyereségből minagi sain kasumist osa

jön [jött, jöjjön]
1 tulema; gyere! tule!; rögtön jövök tulen kohe; ugye jössz? sa ju tuled?; jön a busz buss tuleb; jön a tavasz kevad saabub; gyalog/autóval jöttünk tulime jala/autoga; közelebb jön lähemale tulema; ő is velünk akar jönni tema tahab ka meiega tulla; neked nem jött posta sulle ei tulnud posti; gyorsan jött a válasz vastus saabus ruttu; ki jön? kes on järgmine?; világra jön ilmale tulema; jókor/jól/kapóra jön õigel ajal tulema/saabuma; a szekrény a sarokba jön nurka tuleb kapp; divatba jön moodi tulema; ez nem jön számításba see ei tule arvesse; zavarba jön segadusse sattuma
2 vmihez; hogy jössz te ahhoz, hogy.. kuidas sa tuled selle peale, et..
3 vmivel pejor, kõnek; ne gyere nekem az örökös kifogásaiddal! ära näri pidevalt mu kallal!
4 vkinek vmivel/vmennyivel kõnek (kellelegi midagi) võlgu olema; jössz nekem ezer forinttal sa oled mulle tuhat forintit võlgu
5 vmennyibe kõnek; mennyibe jön ez a ruha? mis see kleit maksab?jöjjön, aminek jönnie kell! tulgu mis tuleb!

kampec vkinek/vminek nalj omadega läbi; nekem már kampec ma olen omadega läbi

kínai
I [kínait, kínaiul] hiina; kínai fal Hiina müür; a kínai nyelv hiina keel
II [kínait, kínaija, kínaiak]
1 hiinlane
2 hiina keelez nekem kínaiul van ma ei saa sellest mõhkugi aru

ki∙nyomtat vmit (välja) trükkima, printima; kinyomtatnád nekem ezt a szöveget? kas sa prindiksid mulle selle teksti?

ki∙talál
1 vmit ära arvama/mõistatama; találd ki, kivel futottam össze arva ära, kellega ma jooksin kokku
2 vmit välja mõtlema; bármikor ki tud találni valamilyen kifogást ta suudab alati mingi ettekäände leida
3 vmit leiutama, välja mõtlema; kitalálta a gyufát ta on leiutanud tikud
4 väljapääsuteed leidma; kitalált az erdőből ta sai metsast väljaezt nem nekem találták ki see pole minu jaoks

konveniál [konveniált, konveniáljon] sobima; az időpont nekem nem konveniál aeg ei sobi mulle

meg∙felel
1 vkinek sobima; ez a munka megfelel nekem see töö sobib mulle; megfelel az idő(pont)? kas see (kella)aeg sobib?; ez a kalap megfelel see kübar sobib
2 vminek vastama, vastavuses olema; nem felelt meg a követelményeknek ta/see ei vastanud nõuetele
3 vminek võrdne olema, võrduma, vastama; egy euró körülbelül egy dollárnak felel meg üks euro vastab umbes ühele dollarile
4 vmire vastama, vastust andma; megfelel a kérdésre küsimusele vastama

meg∙van
1 olemas olema; a régi ház még megvan vana maja on veel alles; ez a könyv megvan nekem mul on see raamat olemas
2 valmis saama; egy óra alatt megvan see on/saab tunniga valmis
3 hakkama saama; megleszek nélküle saan ilma temata/selleta hakkama; megvan kocsi nélkül ilma autota hakkama saama; jól megvoltunk egymással me sobisime hästi
4 aset leidma, toimuma; ma megvolt az esküvő laulatus toimus täna
5 hogy vagy? – megvagyok kuidas läheb? – kuidagiviisi
6 leiduma, välja tulema; megvan a kalapod? kas sa leidsid oma kübara?
7 mat tízben az öt megvan kétszer kümme jagatud viiega on kaks

mond [mondtam, mondott, mondjon]
1 vmit ütlema; igent mond jah ütlema; nekem azt mondták, hogy.. mulle öeldi, et..; azt mondják, hogy.. öeldakse, et..; hogy mondják észtül? kuidas see eesti keeles on?; ne mondd! ära räägi!; hogy úgy mondjam kui nii öelda; ahogy mondani szokás nagu on kombeks ütelda
2 vmit vkiről/vmiről rääkima; azt mondják róla, hogy.. temast räägitakse, et..; rosszat mond vkiről kellegi kohta halba rääkima
3 vkinek/vminek (kellekski/millekski) nimetama; hülyének mondta ta nimetas teda lolliks; magáénak mondhat vmit midagi võib enda omaks pidada
4 beszédet mond kõnet pidama; búcsút mond vkinek/vminek kellegagi/millegagi hüvasti jätma; köszönetet mond vkinek kedagi tänama; véleményt mond vkiről/vmiről kellegi/millegi kohta arvamust avaldama; becsületemre mondom minu ausõna

neki [nekem, neked, neki, nekünk, nektek, nekik]
1 temale/talle; sellele; szólok neki ma ütlen talle
2 neki van tal/sellel on; nekünk nincs házunk meil ei ole oma maja; nekik sok pénzük van neil on palju raha
3 nekem kell vmit tennem ma pean midagi tegema
4 ha neked volnék, nem törődnék vele mina sinu asemel ei muretseks tema/selle pärast

nyit [nyitott, nyisson]
1 vmit avama; tágra nyitja a szemét suuri silmi tegema, silmi suureks ajama; ajtót nyitott nekem ta avas mulle ukse; számlát nyit arvet avama; sõj tüzet nyit vkire kellegi pihta tuld avama; új üzletet nyit uut äri avama
2 vmit lahti tegema; az üzleteket reggel kilenckor nyitják poed tehakse hommikul kell üheksa lahti; ez a kulcs nyitja a fiókot see võti teeb sahtli lahti
3 lahti olema/minema; az üzletek reggel nyolckor nyitnak poed on hommikul kella kaheksast lahti

nyolc [nyolcat] kaheksa; nyolc könyv kaheksa raamatut; nyolckor kell kaheksanekem nyolc see on mulle kama kaks, mul suva!

nóvum [nóvumot, nóvuma, nóvumok] uudis; ez nekem nóvum see on mulle uudis

parancsol [parancsolt, parancsoljon]
1 vkinek (kedagi) käskima/käsutama; maga nem parancsol nekem te ei käsuta mind
2 vmit tahtma, soovima; mit parancsol? mida te soovite?

rémlik [rémlett, rémeljen] vkinek tunduma, paistma; nekem úgy rémlik mulle tundub/paistab nii

sincs(en) ei ole (ka); ő sincs(en) itthon ka teda pole kodus; szó sincs(en) róla see ei tule kõne allagi; fogalmam sincs(en) (róla) mul pole (sellest) aimugi; nekem sincs(en) cigarettám ka mul pole sigarette; semmije sincs(en) tal pole midagi; még kenyér sincs(en) itthon/otthon isegi leiba pole kodus

smafu [smafut, smafuja, smafuk] kõnek jama, kama; ez nekem smafu mul on kama kaks; smafu az egész kõik on jama

szívesség [szívességet, szívessége, szívességek]
1 sõbralikkus, lahkus
2 teene, vastutulek; tedd meg nekem azt a szívességet, hogy.. osuta mulle see teene, et..; szívességet kér vkitől kelleltki teenet paluma; szívességből vastutulelikkusest

szól [szólt, szóljon]
1 ütlema, lausuma, mainima, sõnama, rääkima; arról nem is szólva, hogy.. sellest rääkimata, et..; köztünk szólva omavahel öeldes; magyarán szólva lihtsalt ja arusaadavalt, selges ungari keeles; mit szólsz ehhez/hozzá? mis sa selle kohta ütled?; egy szót sem szólt ta ei lausunud sõnagi
2 vkinek/vkihez rääkima, vestlema; majd szólok neki ma räägin temaga; az igazgató szólt a diákokhoz direktor vestles õpilastega
3 mängima, helisema; szól a rádió raadio mängib; szól a telefon telefon heliseb
4 vmi vkinek (miski) on (kellelegi) (mõeldud/adresseeritud); a levél neked szól kiri on sulle; a taps a színészeknek szólt aplaus oli mõeldud näitlejatele
5 vki/vmi mellett/ellen rääkima, kõnelema; sok szól amellett / az ellen, hogy.. palju räägib selle poolt/vastu, et..
6 vmiről rääkima, jutustama; miről szól ez a könyv? millest see raamat räägib?
7 kõlama; hogyan szól az első parancsolat? kuidas kõlab esimene käsk?; jól szól a hangszer pill kõlab hästi
8 vmire kehtima, (kehtiv) olema; a jegy kilenc órára szól pilet on kella üheksaks; a szerződés két évre szól leping on kaheks aastaks; a meghívó csak nekem szól kutse on ainult mulleenyhén szólva pehmelt öeldes; őszintén szólva ausalt öeldes

tanácsol [tanácsolt, tanácsoljon] vkinek vmit nõu andma, soovitama; mit tanácsolsz (nekem)? mis nõu sa mulle annad?; azt tanácsolom, fogadd el az állást soovitan sul see töökoht vastu võtta

teljesen täiesti, täitsa, täielikult; teljesen elment az esze ta on täitsa arust ära; ez teljesen lehetetlen see on täiesti võimatu; (nekem ez) teljesen mindegy see on mulle täitsa ükskõik

tetszik [tetszett, tetsszen]
1 vkinek (kellelegi) meeldima; hogy tetszik? kuidas teile meeldib?; akár tetszik, akár nem kas meeldib või mitte
2 paistma, tunduma; nekem úgy tetszik, hogy.. mulle tundub, et..; úgy tetszik, mintha.. paistab nagu..
3 soovima; ahogy tetszik nagu soovite
4 suvatsema; mit tetszett mondani? mida te suvatsesite öelda?, kuidas palun?; nem tetszik leülni? kas te ei istuks?, ehk istuksite?; tetszik tudni,.. teate..

tök∙mind∙egy: kõnek az/ez (nekem) tökmindegy see on mulle täiesti ükskõik

vissza∙jár
1 (sageli) tagasi pöörduma; vissza-visszajár ikka ja jälle tagasi pöörduma
2 vkinek vmi (raha) tagasi saama; még visszajár (nekem) egy tízes ma pean veel kümnelise tagasi saama


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur