[UES] Ungari-eesti sõnaraamat


Päring: osas

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 20 artiklit

át∙csap
1 vmin üle lööma (vesi); a hullám átcsap a fedélzeten laine lööb üle teki
2 vhová üle kanduma, üle minema; a tűz átcsap a másik házra tuli kandub naabermajale
3 vmibe muutuma, üle minema; a mennyiség minőségbe csap át kvantiteet läheb üle kvaliteediks

át∙üt
1 vmit läbi tungima/lööma; a golyó átütötte a szélvédőt kuul tungis läbi tuuleklaasi
2 vmin läbi tulema/paistma/laskma; a tinta átüt (a papíron) tint tuleb (paberist) läbi
3 vmit sp üle lööma; átüti a labdát a hálón lööb palli üle võrgu

be∙csap
1 paugutama, pauguga kinni lööma/virutama; becsapja az ajtót ust paugutama
2 paiskama, viskama
3 vkit petma, tüssama, alt tõmbama; becsapták a vevőt ostjat tüssati; 200 Ft-tal becsaptak mind tõmmati 200 forintiga
4 vhova sisse lööma; becsapott a villám a házba välk lõi majja sisse; becsap a víz a csónakba vesi lööb paati sisse

bele∙üt
1 sisse lööma; beleüti a szeget a falba naela seina lööma
2 ära lööma; beleüti fejét a szekrénybe pead vastu kappi ära lööma
3 ülek sisse lööma; beleüt a villám vmibe välk lööb sisse millessegimi ütött bele? mis talle sisse on läinud?; mindenbe beleüti az orrát topib oma nina igale poole

be∙üt
1 sisse lööma
2 lööma millegi vastu; beüti a fejét vmibe lööb oma pea millegi vastu
3 kõnek kasu/sisse tooma; a vállalkozás jól beütött neki ettevõte tõi talle hästi sisse
4 sisse tippima, sisestama
5 (kaardimängus) üle lööma

bőgő
I [bőgőt, bőgője, bőgők] kontrabass; nagybőgő kontrabass; kisbőgő tšello
II huilgav, kisav, uluvaz eget is bőgőnek nézi tal lööb silmist tuld välja

csap2 [csapot, csapja, csapok]
1 kraan; csapot elzár kraani sulgema
2 tapp; csap és lyuk tapp ja tapipesa; csappal rögzít/összeköt tapiga ühendama
3 punn; csapra üti/veri a hordót lööb punni vaadile ette
4 tagasi lõigatud viinamarjaoks
5 noore sarvlooma harunemata sarvrészeg, mint a csap täis kui tinavile; otthagyott csapot-papot kõike maha jätma

dorombol [dorombolt, doromboljon] nurruma, nurru lööma; halkan dorombol a macska kass lööb vaikselt nurru

el∙hódít vkitől/vmitől vkit/vmit
1 vallutama; területet tengertől elhódít mere alt maad vallutama
2 ülek üle lööma; elhódítja a barátaitól a nőket ta lööb sõpradelt naisi üle
3 sp võitjaks tulema; a tornán elhódította az első helyet ta saavutas turniiril esikoha

fél2 [felet, fele, felek]
I
1 pool; fél alma pool õuna; fél áron poole hinnaga; fél négykor kell pool neli
2 üks (paariskehaosade ja riietusesemete puhul); fél zokni üks sokk; fél lábbal a sírban van ta on ühe jalaga hauas; fél fülére süket ta on ühest kõrvast kurt; fél füllel hallottam olen seda poole kõrvaga kuulnud; fél kézzel ühe käega; fél lábon ugrál ühel jalal hüppama
3 poolik; félmegoldás poolik lahendus; fél szóból is ért mõistab poolelt sõnalt; nem szeretek félmunkát végezni mulle ei meeldi viletsat/poolikut tööd teha
II pool; fele sem igaz see pole pooltki tõsi; fele bor, fele víz pooleks vein ja vesi; felére csökken poole peale langema; fél múlt öt perccel pool läbi viis minutit; az óra felet üt kell lööb pool(t); a bal felemen minu vasakul poolel; az út másik fele tee teine pool; a vitázó felek vaidlevad (osa)pooled; a mi felünkön van ta on meie poolel; érdekelt fél (asjast) huvitatud (osa)pool; jur a szerződő felek lepingupooledennek a fele sem tréfa see pole sugugi nii naljakas; ennek a fele sem igaz selles pole pooltki tõtt

fel∙ragyog särama lööma; felragyog az arca ta nägu lööb särama

fiú2 [fiút, fiúja, fiúk]
1 poiss-sõber; új fiúval jár ta käib uue poisiga
2 jooksupoiss, teener; liftes fiú liftipoiss
3 kõnek noormees; egy húszéves fiú udvarol neki üks kahekümneaastane noormees lööb talle külge

ki∙fényesít vmit läikima lööma; kifényesíti a szemüvegét ta lööb oma prillid läikima

ki∙gyullad
1 tulle/põlema süttima
2 põlema süttima; 18.50-kor gyulladnak ki a lámpák tuled süüdatakse kell 18.50
3 kigyullad vkinek az arca kellegi nägu lööb lõkendama

meg∙billen kõikuma; megbillen az egyensúly tasakaal lööb kõikuma

menny∙dörög
1 müristama; villámlik és mennydörög müristab ja lööb välku
2 mürisema

szív2 [szívet, szíve, szívek]
1 süda, ka ülek; a szív dobog süda lööb/tuksub/klopib; szív- és keringési rendszer med kardiovaskulaarsüsteem; szív alakú südamekujuline; helyén van a szíve tal on süda õige koha peal; (a) szíve mélyén südamepõhjas; szívem legmélyéről/legmélyéből südamepõhjast; nehéz a szíve tal on süda raske; ez volt a szíve vágya see oli ta südamesoov; a torkában dobog a szíve süda klopib/taob kurgus; majd megszakad a szíve süda lõhkeb; nincs szíve vmit megtenni ei ole südant midagi teha; szívébe vésődik mällu sööbima; szívbe markoló / szívhez szóló südantliigutav; szívből kívánom, hogy.. soovin südamest, et..; szívből örül/nevet südamest rõõmustama/naerma; szívéhez nőtt vmi/vki miski/keegi on kasvanud ta südame külge; szívet tépően sír südantlõhestavalt nutma; szívére vesz vmit midagi südamesse võtma; eszem a szívedet! armastan sind!; vmi nyomja a szívét miski rõhub ta südant; szívvel csinál vmit midagi südamega tegema; elszorul/összefacsarodik a szíve süda tõmbub kokku; nehéz/vérző szívvel raske südamega
2 keskus, süda; Budapest szívében Budapesti südalinnas
3 ärtu (kaardimast, vastab ungari mastile „piros“); szív az adu ärtu on trump; → kőr
4 kallike, südameke, arm; édes szívem! minu kullake!ami a szívén, az a száján mis meelel, see keelel; millest süda täis, sellest suu räägib

villám [villámot, villáma, villámok] välk; villám csap vmibe välk lööb millessegi (sisse)mint a villám nagu välk; villámokat szór a szeme ta silmad löövad sädemeid/välku

visz [vitt, vigyen]
1 vkit/vmit viima, kandma; virágot visz vkinek kellelegi lilli viima; viszi vkinek a bőröndjét kellegi kohvrit kandma; étterembe viszi a vendégeket külalisi restorani viima; magával vitte a gyerekeket ta võttis lapsed endaga kaasa; ölben visz vmit/vkit midagi/kedagi süles viima/kandma; a víz viszi a csónakot vesi viib/kannab paati kaasa
2 vkit/vmit ülek viima; sikerre visz vmit midagi edule viima; sírba visz vkit kedagi hauda viima; ez az út a városba visz see tee viib linna; viszi a szót eeskõnelejaks olema; színpadra/színre visz egy színdarabot näidendit lavale tooma; filmre visz egy regényt romaani ekraniseerima; odáig vitte a dolgot, hogy.. ta viis asja nii kaugele, et..; túlzásba visz vmit millegagi liialdama; bűnbe visz vkit kedagi kuriteole viima; a felső viszi az alsót emand lööb soldati (kaardimängus)
3 vkit vmire; nem viszi semmire see ei vii teda kuhugi, temast ei saa asja; még sokra viszi az életben ta jõuab elus veel kaugeleaz ördög vigye! kurat võtku!; viszik, mint a cukrot lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad

üt [ütött, üssön] vkit/vmit
1 lööma; pofon/arcul üt näkku lööma; szöget üt a falba naela seina lööma; tojást üt vmibe muna millegi sisse lööma; ököllel az asztalra üt rusikaga lauale lööma; a hálóba ütötte a labdát lõi palli võrku; a falba ütöttem a fejem lõin pea vastu seina ära; lovaggá üt vkit kedagi rüütliks lööma; üti a taktust/dobot takti/trummi lööma; rést üt vmin millegi sisse auke lööma
2 lööma (kell); négyet ütött az óra kell lõi neli
3 lööma (kaardimäng, male); aduval üt trumbiga lööma; a királynővel üti a bástyát lööb lipuga vankri
4 (kaks asja/värvi) ei sobi (omavahel) kokku; ezek a színek ütik egymást need kaks värvi ei sobi kokku; a blúz meg a szoknya üti egymást pluus ja seelik ei sobi omavahel kokku
5 sátort/tábort üt telki/laagrit püsti/üles panema
6 vkire sarnanema; egészen az apjára ütött a gyerek laps on täpselt oma isa nägumi ütött belé(d)? mis sinuga lahti on?; addig üsd a vasat, amíg meleg tao rauda, kuni raud on kuum; azt hitte, ütött a végórája ta uskus, et tema viimne tund on tulnud/käes; vkinek pénz üti a markát (keegi) saab suurt raha


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur