[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

agy [agyat, agya, agyak]
1 anat aju
2 mõistus, aru; nem fog az agya ta pea ei võta; hirtelen agyába villant egy ötlet tal vilksatas järsku üks mõte pähe
3 (püssi)pära
4 (ratta)rumm ◊ töri az agyát pead murdma; az agyára megy vkinek vmivel miski käib kellelegi närvidele;; agyilag zokni peast soe

át∙lát
1 vhová (kuhugi) nägema, ära paistma; innen át lehet látni Ausztriába siit paistab Austriasse
2 vkin/vmin läbi nägema; átlát a szavain ta juttu läbi nägema
3 ülek mõistma, aru saama; jól átlátja a helyzetet ta mõistab olukorda hästi ◊ átlát a szitán kedagi läbi nägema; → belát

be∙számol vkinek vmiről aru andma; részletesen beszámolt az útjáról oma reisist põhjlikult aru andma

butít [butított, butítson] peast segi ajama, aru peast viima; az alkohol butít alkohol viib aru peast

el∙igazodik
1 vhol orienteeruma; nehezen igazodom el a városban orienteerun linnas suurte raskustega; eligazodik a menetrenden ta tunneb sõiduplaani
2 vkin (kellestki) aru saama; egyszerűen nem tudok eligazodni rajta ma lihtsalt ei saa temast aru

elme [elmét, elméje, elmék] meel, aru, mõistus; ép elme terve mõistus; vésd jól az elmédbe pea see hästi meeles; jäta see endale hästi meelde; megerőlteti az elméjét mõistust pingutama ◊ elborul/megbomlik az elméje ta mõistus tuhmub; csiszolja az elméjét ennast arendama; megvilágosodik az elméje midagi taipama, millesti aru saama

ért [értett, értsen]
1 aru saama, mõistma, jagama; értesz magyarul? kas sa saad ungari keelest aru?; kõnek értem, értem sobib, hästi, olgu-olgu; érti a dolgát ta jagab/tunneb oma tööd; ha jól értettem kui ma õigesti aru sain; rosszul értetted sa oled valesti aru saanud; hogy értsem ezt? kuidas pean seda mõistma?; kezdem érteni! hakkan taipama!
2 vmit vmin mõtlema, silmas pidama; mit értesz ezen? mis sa sellega silmas pead?; nem úgy értettem! ma ei mõelnud seda nii!
3 vkire/vmire vmit mõtlema, osutama, silmas pidama; ezt nem rád értettem ma ei pidanud sellega mitte sind silmas
4 vmihez jagama, taipama, oskama; ért a főzéshez ta oskab süüa teha; értesz a rádióhoz? kas sa jagad midagi raadiost?
5 szót érteni vkivel a) kellegagi midagi läbi rääkima b) kellelegi midagi selgeks tegema c) kellegagi kokkuleppele jõudma ◊ annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez / mint hajdú a harangöntéshez mitte mõhkugi taipama

értelem [értelmet, értelme, értelmek]
1 intelligents, aru, mõistus; józan értelem kaine mõistus
2 mõte; az élet értelme elu mõte; ennek nincs értelme sel pole mõtet; semmi értelme tovább várni pole mõtet rohkem oodata
3 tähendus; átvitt értelemben ülekantud tähenduses; a szó szoros/szűkebb értelmében sõna kitsamas tähenduses
4 vminek értelmében millegi järgi/põhjal; a törvény értelmében seaduse järgi

ész [eszet/észt, esze]
1 aru, mõistus; józan (paraszti) ész kaine (talupoja) mõistus; filos a tiszta ész puhas mõistus; ész nélkül mõtlematult
2 tark(pea); a falu esze külatark; az osztály esze klassi tarkpea ◊ észbe kap taipama; nem vagy eszeden/észnél sa pole mõistuse juures; észre/észhez tér mõistusele tulema; nincs észnél arust ära olema; észre/észhez térít vkit kedagi mõistusele tooma; hosszú haj, rövid ész pikk juus, lühike aru; esze ágában sincs tal ei ole mõtteski; úgy vág az esze, mint a borotva tal pea lõikab, nagu habemenuga; megáll az ember esze! uskumatu!; máson/másutt jár az esze ta mõte liigub mujal; eszébe jut meelde tulema, pähe turgatama; amióta az eszemet tudom nii kaua kui mäletan; legyen eszed! mõtle hästi järele!, võta mõistus kokku!; kõnek elment az eszed? segi oled või?

észre∙vesz
1 vkit/vmit märkama, tähele panema; észre sem vette ta isegi ei märganud
2 vkin/vmin vmit (kellestki/millestki) nägema, aru saama, taipama; nem lehet észrevenni rajta, hogy külföldi temast pole aru saada, et ta välismaalane on

fej2 [fejet, feje, fejek]
1 pea; meel, aru, mõistus; jó feje van tal on hea pea; mintha fejbe vágtak volna oleks nagu puuga pähe saanud; fejet hajt pead kummardama; fejtől–lábtól fekszenek pead-jalad koos magama; egy fejjel nagyobb peajagu suurem; fejjel előre esik pea ees kukkuma; fejébe szállt a bor vein läks pähe; fejéhez kap peast (kinni) haarama; fejemet teszem rá panen oma pea panti selle peale; fejét csóválja pead vangutama; fejben számol peast arvutama; sp fej fej mellett tasavägiselt, rinnuti; szerelmes fejjel armunud peast; vén fejjel vanast peast
2 juht, pea; az állam feje riigipea; a család feje perekonnapea
3 bot pea; két fej saláta kaks salatipead; két fej hagyma kaks sibulat; a búza feje nisupea
4 ots, lõpp; a láb feje / a lábfej labajalg; a harisnya feje sukanina; a szög feje naelapea; az ágy fejénél voodi päitsis
5 avers; fej vagy írás? kull või kiri?
6 trükise päis ◊ fel a fejjel! pea püsti; fejjel megy a falnak peaga vastu seina jooksma; benőtt már a feje lágya tal on juba mõistus pähe tulnud; azt sem tudja, hol áll a feje täielikus segaduses olema; nem esett a feje lágyára ta ei ole pea peale kukkunud; fején találja a szöget naelapea pihta tabama; felüti a fejét vmi vhol pead tõstma, levima; megmossa vkinek a fejét kellelegi peapesu tegema; a feje tetejére állít vmit midagi pea peale pöörama; a maga feje után megy/cselekszik omapäi toimima; a fejébe ver vkinek vmit kellelegi midagi pähe taguma; nem fér a fejembe mulle ei mahu pähe; a fejére nő vkinek kellelgi üle pea kasvama; elveszti a fejét pead kaotama; a fejével játszik oma eluga riskeerima; fő vkinek a feje (kellegi) pea suitseb; lógatja a fejét pead norgu laskma; összedugják a fejüket päid (nõupidamiseks) kokku panema; töri a fejét vmin millegi kallal pead murdma; szegény feje! vaene mees!

félre∙ért vkit/vmit valesti aru saama, vääriti mõistma; ne érts félre! ära saa minust valesti aru!

interpellál [interpellált, interpelláljon] pol aru pärima, interpelleerima

jelent [jelentett, jelentsen] vmit
1 teatama, teatavaks tegema, ette kandma, aru andma; alázatosan jelentem teatan alandlikult; kiküldött tudósítónk jelenti Londonból meie kirjasaatja teatab Londonist; beteget jelent oma haigusest teatama
2 tähendama; a rang nem sokat jelent neki auaste ei tähenda talle suurt midagi; mit jelent ez a szó? mida see sõna tähendab?; mit jelentsen ez? mis see peaks tähendama?; ez nem jelent semmit see ei loe midagi

kapiskál [kapiskált, kapiskáljon] kõnek taipama, aru saama; már kezdem kapiskálni hakkan juba taipama

ki∙hámoz
1 vmit (kaunviljalisi) lüdima/teritama
2 vkit (vmiből) ülek (riideid) seljast ära võtma, lahti riietama; kihámozza a gyereket a kabátból võtab lapsel mantli seljast
3 ülek aru saama, kindlaks tegema, arusaamiseni jõudma, järeldama; nehéz kihámozni, mit akar mondani raske on aru saada, mida ta tahab ütelda

meg∙ért
1 vmit aru saama, taipama; megérti a feladatot ta saab ülesandest aru
2 vki/vmit mõistma; ő az egyetlen, aki megért ta on ainus, kes mind mõistab; teljesen megértem a döntését mõistan täielikult tema/teie otsust

meg∙fog
1 vkit/vmit (kellestki/millestki) haarama, kinni võtma; két kézzel megfogja a kötelet kahe käega köiest haarama
2 vmit kinni/külge hakkama; a ragasztó megfogta a papírt liim jäi paberi külge
3 vkit/vmit kinni püüdma; a macska megfogta az egeret kass püüdis hiire kinni; fogj meg! püüa mind kinni!
4 vkit kinni võtma; megfogták a tolvajt varas võeti kinni
5 vmit aru saama, taipama; meg nem foghatom, hogy történt ma ei suuda taibata, kuidas see juhtus
6 vkit kütkestama, paeluma, lummama; története nagyon megfogott minket tema lugu paelus meid väga
7 a piros inged megfogta az összes mosott ruhát sinu punane särk värvis kogu ülejäänud pesu

meg∙fontol [megfontolt, megfontoljon] vmit aru pidama, kaaluma, läbi mõtlema, mõtisklema; fontold meg jól! mõtle hästi järele!

rá∙jön
1 vmire (milleski) selgusele jõudma, (millestki) aru saama, (millegi) peale tulema
2 vkire vmi (miski kellelegi) tuleb peale; gyöngeség jött rám mulle tuli nõrkus peale; rájött a köhögés talle tuli köha peale

tárgyal [tárgyalt, tárgyaljon]
1 vmit/vmiről nõu/aru pidama, arutama, kõnelusi/läbirääkimisi pidama; szlovák–magyar együttműködésről tárgyaltak arutati Slovakkia–Ungari koostöö üle
2 vmit jur arutama; az ő ügyét tárgyalja a bíróság tema asja arutab kohus
3 vmit käsitlema; (a) disszertációjában a munkanélküliség problémáját tárgyalja oma väitekirjas käsitleb ta tööpuuduse probleemi